Tavaly inkább leírtam, mi minden történt, és összegeztem, most azonban ezt nem tenném meg, inkább részeket emelek ki, és igazából kritizálok.
Aang Családja
Valószínűleg nem ez kellene legyen az első szempont, nekem mégis erről van kedvem írni elsőként. Végre megismerkedhettünk Kyaval és Bumival is közelebbről, aminek én például nagyon örültem. Kya hasonlít legjobban Katarára, ami elég egyértelmű volt, bár Tenzin örökölte a komolyságát. Bumi inkább nagybátyjára hasonlít, így a három testvér olyan képet ad, amilyet az eredeti sorozat első évadjában láthattunk, amikor az Avatar Csapat még trió volt. A testvéri viszály jellemző rájuk, ami igazából jó motívum, bár a következő kép Katara reakciójáról összetörte a szívemet:
Talán még jobban, mint az, amit a testvériségről mondott.
Ám nem csak a Kataang "gyerekek" veszekednek, hanem Tenzin lányai, Jinora és Ikki között és élesebb konfliktus látható, mint amit az első könyv során megszokhattunk. Mindketten nőttek egy kicsit, azt hiszem, emiatt nem igazán kell aggódni. És ha már Jinora, akkor érdekes, hogy valószínűleg nagyobb szerepe lesz, hiszen már a második epizódban láthattuk, hogy érdeklődik nagyapja hagyatéka iránt.
Tenzint természetesen én is sajnáltam, amikor Korra kecsesen kidobta, de erről még írni fogok az Avatar jellemzésénél. Külön Tenzinről annyit, hogy imádom az új dinamikát, amit a testvérei hoznak a képbe. Az ötvenes-hatvanas éveikben úgy viselkednek, mint a gyerekek, és ez nagyszerű.
Egyesült Köztársaság
Rögön megakadtam az emlékeztetőben azon, hogy tanács helyett elnöke van a köztársaságnak. A neve egyébként Raiko, és nem idomár. Hát ez lett az eredménye Amon forradalmának. Megjegyzem, más nem nagyon, de ennek is lesz külön téma. A részletekre legalább még mindig figyelnek, hiszen Tenzin köpenyén levél látható a tanács jele helyett:
Egyelőre ennyit láttunk a Köztársasági Városból, de biztosítottak róla, hogy a főszereplők még visszatérnek.
Déli-sark
Nagy örömömre szolgált, hogy végre láthattuk a Déli-sarkot a táboron kívül is. 70 év alatt bizony megváltozott, egy kis faluból igazi városállam lett, ahogyan északi testvére. Apropó észak...
Unalaq és Tonraq
Inkább a következő fejezetben tudtunk meg többet Korra nagybátyjáról, de a konfliktus a két testvér között itt is érezhető volt. Nem csoda, hogy ebből polgárháború fog kialakulni.
Folytatólagosság
Igenis fontos, hogy ne egy különálló évadot kapjunk, hanem lássuk a karaktereken, a környezeten, hogy egy anti-idomár forradalom után járunk. Az első évadban Korra legyőzte ugyan Amont, ám utána elvesztette erejét. Persze, egy kis Deus Ex Aang után visszakapta, de ettől még ott volt a nagy dráma, legalább két percig. Ehhez képest a világ hat hónap után teljesen ugyanolyan, Korra visszaállította a megfosztott idomárok erejét (néhány triád tagot kivéve), és mintha nem történt volna semmi. Hiányoltam a fejlődést, a történtek súlyát, főleg Korrán. Kitűnő példa volt rá, amikor Tenzin próbálta győzködni, hogy annyi mindenen estek már túl együtt, és a fiatal Avatart mindez nem érdekelte.
Karakterek
Korra
És akkor maga az Avatar. Nagyon remélem, hogy az évad hátralévő részében nem fog így viselkedni, mert konkrétan idegesített a főszereplő, ami egy sorozatnak sem tesz jót. A viselkedése Tenzinnel, Tonraqkal, és Makóval szemben irritáló volt. Tenzint, mint tanárt, és nem utolsó sorban mint barátot kellene tisztelnie, ehhez képest leváltotta Unalaqra. Lehet, hogy azért, mert a törzsfőnök személye is zavar, de ez a cselekedet már-már felháborított. Tudom, tudom, kellett a plothoz. És talán még Tonraqkal szemben is jogos a dühe, pláne, hogy kiderült, ő tartotta elzárva a világtól annyi éven át. Na és Mako? Az első évad után nem hittem volna, hogy védeni fogom, mint barát egy kapcsolatban, de hát... Asamival a kapcsolatuk elég rendezetlen és csúnya véget ért, majd a 'Big Damn Kiss' keretein belül a tűzidomár Korrával jött össze. Azért, ahogyan a Sato lányt otthagyta, Makót rengetegen támadták. Ehhez képest, íme a második könyv, és Mako, amellett, hogy rendőr, próbál igazán jó barát lenni. Korra pedig folyamatosan leszidja, hasznavehetetlenek nevezi, és még Mako érzi rosszul magát. Jó, elég bénácska, de próbálkozik, jobban, mint Asaminál.
Mint írtam, remélem csak a nyomás meg minden, és Korra megváltozik, ténylegesen spirituálisabb lesz, és megtanulja értékelni az embereket, akik körülveszik.
Mako és Bolin
Mivel az előbb már leírtam Makót, csak annyit tennék hozzá, hogy nagyjából ez volt a szerepe, a barát, a szerelmi szál. Az első jelenetekben láthattuk badass rendőrként, de utána más nem nagyon volt. Mivel rendkívül érzékeny vagyok a karakterekre illetve azok szerepeire, így zavart, hogy csak ennyi volt. Katara soha nem alacsonyodott le a szerelmi szál szintjére, mindig volt valami saját története, nem volt soha csak "az Avatar barátnője".
Bolin, szegény Bolin. Amellett, hogy bent tartották a Tűzmenyétek csapatában, vele sem történt sok dolog. Komikus figuraként szolgált még akkor is, amikor Eska "magáévá tette", és őszintén szólva néha már túlságosan ráerőltették a vicces srác szerepét. A legjobb jelenete az epizódban, nos, az én szememben a Varrickkal illetve Asamival való találkozás volt. Bár ott a cél Varrick bemutatása és Asami próbálkozásai voltak, hogy visszaállítsa a Jövő Iparának fényét, Bolin ott volt egyedül önálló karakter.
Asami
És akkor Asami Sato, azzal a kemény két jelenetével (a két részben összesen). A bevezető nagyszerű volt, ahogyan mutatták a Krew négy tagját, és hogy miben ügyködnek. Ami ennél is jobb lett volna, ha a Déli-sarkon újra találkoznak, és tádá, Avatar Csapat! De nem, Asami hátraszorult az üzletasszony szerepébe, és még ott sem láthattuk sokat. Valószínűleg a polgárháborúban legalább mint pilóta részt fog venni, de ezt a két részt az sem fogja jóvá tenni.
Mellékszereplők illetve az újak
Desna és Eska párosáról inkább a következő résznél fogok írni, most inkább Varrickkal folytatnám. Dinamikus karakter, sok potenciállal, és bár őt sem láttuk sokat, azért remélem lesz még szerepe.
Összegzés
Tulajdonképpen, az alapokat lefektetni jó volt. A karakterek fejlődését nagyon hiányoltam, de bízom abban, hogy az még hátravan, és csak egy bevezető volt. A zene még mindig fantasztikus, a grafika szintén (bár sok volt a CGI).
Értékelés: 5/10