Korra Legendája: 2. Könyv: Szellemek - eddigi részek értékelése
Miután leírtam az első rész értékelését, és megnéztem a másodikat, úgy döntöttem, egyszerűbb lesz az évad felénél értékelni, és visszatekinteni az eddigiekre. Nos, ugyan nem járunk pontosan félúton, ám mivel a következő duplaepizód, ezért most kerül sor a kritikára (és mert tovább nem bírom magamban tartani). Természetesen kíváncsian várom a ti véleményeteket is, akármelyik részről is legyen szó, nyugodtan adjátok ki magtokból a chatben vagy a hozzászólásoknál. És akkor kezdődjék a második könyv első felének spoileresértékelése.
Az első fejezet, a Lázadó Szellem értékelése már megtörtént ugyan, de egy kicsit visszatekintenék arra is:
Félév után a Krew újra együtt, egyenesen a Déli-sarkon. Megjelent újra Tenzin is családjával együtt, illetve Korra családja, valamint új szereplőként Varrick, a sikeres üzletember. Hamar észrevehetővé vált a Tonraq és Unalaq között lévő feszültség, és beindult a Kataang testvérek közötti dinamika is, miközben Korra rálépett spirituális útjára, ami a Tenzintől való elválással kezdődött. Bevezető fejezet volt, ez látszott is erősen, és le is írtam róla a véleményem.
A második felvonás, A Déli Fények folytatta az alapok lefektetését. Még jobban látszott, mennyire nem stimmel valami Unalaqkal, Korra még inkább szeszélyes volt. Kiderült, hogy apját száműzték, ami egyébként jót tett a történetnek, de több értelme lett később, amikor kiderültek a pontos körülmények is. Bolin karaktere, illetve a kapcsolata Eskával rettentően erőltetett volt, amit később csak fokoztak, amíg végül nevetségessé vált az egész. Komolyan, tudom, hogy Bolinnak kellene lennie a vicces karakternek, de számomra nagyon erőltetettnek hatott. Ebben az epizódban (és őszintén, az ezt követő kettőben is) sokkal jobban érdekelt a mellékszál, Tenzin és a családja. A Déli Levegő Temploma gyönyörű volt, bekerült a képbe a levegőidomárok dicsőítése (míg Kya és Bumi a háttérben maradtak) és Jinora is elkezdte saját útját járni (Aang szobráról nem is beszélve). Plusz hozzátenném, hogy az egyik legjobb címválasztás eddig, hiszen személy szerint nagy kedvelője vagyok az epizód végén értelmet nyerő címeknek.
És akkor jött a Polgárháborúk első része. Valahogy nem éreztem különösebb jelentőségét a duplarésznek, egyszerűen annyira összefüggően halad a történet. Ez nem feltétlen baj, csak megjegyzem, hogy sok értelme nincsen két fejezetet egy történetként feltüntetni. Ugyanott folytattuk, ahol vége lett, Unalaq szemet szúróan sáros, és Varrickra is sokan gyanakodtak már itt. Korra folytatta az előzőekben megszokott viselkedést, amíg ki nem derült, hogy Tonraq tényleg ártatlan. Ami sok kritikát kapott, az a cliffhanger illetve a mellékszál volt. A cliffhangerről annyit, hogy tényleg lehetett rá számítani, és engem nem sokkolt és nem háborított fel. A mellékszál viszont, Tenzin, Kya és Bumi gyerekkora, na az érdekes volt (újfent jobban, mint maga a polgárháború, pedig elvileg az a főszál...). Előre leszögezném, hogy sokakkal ellentétben nekem kifejezetten tetszett, hogy nem mézes-mázos szuper gyerekkor jutott Katara és Aang gyermekeinek. Nyilvánvaló, hogy mindketten sokat tettek mindhármukért, de mennyivel reálisabb, ha Aang Tenzinnel foglalkozott többet, Katara meg esetleg Kyaval. Nem helyes kivételezni, és nehéz elképzelni Aangról, hogy tényleg ennyire elhanyagolta volna a két elsőszülöttet, és mégis, mennyire reális. Továbbá imádom a dinamikát a testvérek között, hibáikkal együtt.
Második felvonása a történetnek Tonraq bebörtönzése és Unalaq álarcának lehullása körül forgott, ám újra elmondhatom, mennyivel jobban érdekelt minden más. Mert hát valljuk be, ideje volt, hogy Korra rájöjjön, a nagybátyja az orránál fogva vezette, és Tonraq szabadulásában sem volt sok kétely, valamint maga a polgárháború már rég ott volt a levegőben, csupán most lett hivatalos. Kicsit döcögősen ugyan, de végre eljutottunk idáig. Persze, Korra és Senna beszélgetése, a bíró vallatása, és a szöktetés mind jó jelenetek voltak, de sokkal hamarabb megtörténhettek volna. És akkor mi volt, ami jobban érdekelt: először is Asami visszatérése, és a csapatmunka, amit Makóval és Korrával vittek véghez. Hogy mennyivel jobb volt ez, mint a szerelmi háromszög! És persze nem tarthatott sokáig, de erről két fejezettel később. Érdekes volt továbbra is Aang családjának története. Mondanom sem kell, a kicsi repülő bölények miatt azonnal az epizód csúcspontjává vált Ikki megtalálása, és persze a Kataang családi fotó is legalább ennyire édes volt, viszont volt még egy nagyon fontos dolog: a párhuzamok. Eddig is lehetett látni, mennyi párhuzam van Bumi és Sokka, Tenzin és Aang, valamint Kya és Katara között, ám ebben az epizódban a tetőpont következett. Ikki és Tenzin beszélgetésében nemhogy egyértelművé váltak a fent említett párhuzamok, de bejött a képbe a három légidomár, Jinora, Ikki, és Meelo is, akik szintén hasonlítanak a maguk módján Katarára, Aangra és Sokkára.
Békéltetők, visszatértünk a Köztársasági Városba. Lin visszatérte kifejezetten jót tett a sorozatnak, a szarkazmusával és nyers stílusával. Örültem továbbá II. Iroh Tábornoknak, de hát ki nem. Egyrészt Dante Bascot hallani mindig nosztalgikus, másrészt az, hogy megemlítette Zukót és lányát külön öröm volt. És ha már nosztalgia, akkor Sokka szobra (a mindig visszatérő bumeránggal) abszolút legjobb pillanat volt. Raiko viszont, az elnök... Egyrészt jó, hogy azért látjuk a forradalom nyomait, és hogy mit eredményezett a Köztársasági Városban, másrészt, ha már negatív szereplőként hozták be, akkor az elnök igazán kaphatna több figyelmet. Most már el lehetett mondani azt is, hogy a Tenzin szál kevésbé volt fontos, Meelo edzésével már tényleg csak mellékszállá vált. Korra viszont elkezdett némi tényleges fejlődést mutatni, és nem ártott volna, ha el is jut a Tűz Népébe, de nyílván az már nem fért bele a plotba, mert neki a továbbiakban a Szellemvilágban kell lennie. A kapcsolata Makóval illetve a szakításuk, nos. Meglehetősen objektíven mondom azt, hogy kellett, és úgyis lesznek még ők együtt. Maradt megbeszélni valóként Unalag-Eska-Desna, Varrick-Bolin-Zhu Li, és Asami, és ezeket inkább a következő résznél, illetve a karaktereknél fejteném ki.
Így el is érkezünk a legutóbbi fejezethez, A Fullánkhoz. Röviden és tömören, a fullánk maga ismét Asamit érte. Kezdem azt hinni, ő a sorozat hivatalos boxzsákja, amit ki is fejtek Miss Sato jellemzésénél. Az epizód elég Krew centrikus volt, értsd inkább az Avatar Csapat többi tagja volt főszerepben, nem maga az Avatar. Ami jó alapötletnek, hiszen az eredeti sorozat is számtalan ilyet vonultatott fel (csak a harmadik évad első felében: Sokka Mestere, Tengerparti Kirándulás, A Szökevény, Kötélen Rángatott Bábok). A gond csak az, hogy ott idő is volt rá, és a fent említett részek rettenetesen jót tettek az adott karakter fejlődésének (gondoljunk csak a Parázs-szigetre, ahol kiöntötték az anti-hősök a szívüket). Ehhez képest adott egy évad, ahol 14 fejezet van, és eddig a központban a spiritualitás és a polgárháború volt. Mintha ebben az egy részben akarták volna bepótolni Mako, Bolin és Asami fejlődését, egyszerre. Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag mindenki elfelejtette, hogy délen közben háború van, miközben, még egyszer leírom, eddig ezen volt a hangsúly. És itt még mindig nem volt akkora probléma, hiszen elég könnyed epizód volt, Bolin filmsztárként, Mako zsaruként, Asami pedig cégvezetőként tündökölhetett volna. Hogy miért csak volna, az már tényleg kiderül a karaktereknél. Előtte annyit még magáról a részről, hogy Varrickot antagonista szerepbe tenni jó is volt, és nem is, amit majd az ő karakterénél. Korra és a hirtelen emlékezetvesztés, nyílván megoldódik Wan megjelenésével, úgyhogy erről csak azoknál a részekről. Viszont a Tűz Bölcsei visszatértek, hurrá!
És a karakterek! Annyira vártam, hogy részletesen kifejthessek mindenkit, mivel a character development különösen közel ál a szívemhez, pont az A:TLA miatt.
Korra
Elég érdekesen indult a második könyvben, és nem jó értelemben. Mindenkire ráförmedt, elmarta maga mellől Tenzint, majdnem a szüleit, és végül Makót is. Nyilvánvalóan fogja még őt tanítani Tenzin, és lesz még ebből Makorra, de akkor is. Bár egyértelműen alakul, elég mélyről indult a karakter, és semmi nem látszott rajta az első könyvből. Most, hogy elvesztette az emlékezetét láthatjuk majd, hogyan építi fel magát újra, ami talán a legjobb dolog lesz, ami eddig történt vele.
Mako
Miután az első könyvben eléggé megosztotta a fandomot, a másodikban mellékszereplőként debütált. Eleinte semmi más szerepe nem volt, csak az, hogy ő az Avatar barátja. Szerencsére a helyzet változott, amikor láthattuk milyen rendőrként, és a szakítás mindenképpen jót tett ennek a vonalnak. Jobban belegondolva talán a főbb szereplők közül Makóval haladnak a legjobban, most, hogy már vannak saját céljai is.
Bolin
Mindez nem mondható el a testvéréről. Bolin ugyan több szerepet kap, mint a Levegő könyvében, ezt nem használják ki jól. Folytatta komikus oldalával, ami őszintén szólva tényleg túlzottan erőltetett néha, főleg az első részekben, arról nem is beszélve, amit Eskával és vele műveltek, ám ezt majd a lánynál fogom kifejteni. Bolin karakterének másik célja a filmsztár lett, hiába mutatták be az első részben pro-idomárként. Alapötletnek nem rossz. ám újra, nem jól használják ki. Fejlődött bármit Bolin színészként? Nem, ugyanolyan naiv és rossz emberismerő. Ez talán megváltozik, miután rájön, hogy Varrick nem olyan segítőkész, mint amilyennek látszik, de ebben már tényleg csak reménykedni tudok. Eddig Bolin semmilyen fejlődést nem mutat, ami nagy kár.
Asami
Szegény Asami. Az első könyv után, amikor is elvesztette mindenkijét, azt vártam volna, hogy most majd jön egy független, badass Asami. És félreértés ne essék, Asami független és badass, de most már mindenét is elveszítette. Voltak nagyon jó, tényleg kitűnő jelenetei a Polgárháborúk 2. részében, és még a Békéltetőkben is tartották a szintet. A legutóbbi epizódban viszont újabbat rúgtak a Sato lányba, ami már komolyan nekem fáj. Nem is indult volna rosszul: Mako és Asami együtt nyomoznak egy összeesküvés-elmélet alapján, végre barátok és eltűnt az idegesítő szerelmi háromszög, és jó harcjelenetet is kapnak. És akkor jött a fullánk maga, oda a Jövőipar, minden repülővel, mechatankkel és satomobillal együtt. Ami igazán fájdalmas volt, hogy Asaminak tényleg ennyi maradt a Sato családból. Folytatták a szívszorító pillanatot amikor kijelentette, hogy feladja, és átváltott meghatóvá, amikor Mako viszont küzdeni akart tovább. Itt kellett volna egy baráti ölelés. Nem pedig ez:
Értem, hogy Asami egyedül érzi magát, és kétségbe volt esve, de miért csók? Hogy visszahozzák a szerelmi háromszöget? És azt miért? Gosh. Ami igazán idegesít, hogy így Asami nemcsak át lett verve (két jelenettel később Varrick által), de néhány elvakult Makorra fan még meg is utálta emiatt a karaktert (megjegyzem abszolút nem jogosan, hiszen már szakítottak, és egyébként is írói hiba volt a csók). Egyszerűen csak annyit szeretnék, ha Asami nem lenne a hivatalos boxzsák.
Tenzin és családja
Róluk inkább csak röviden, mivel már a részeknél kifejtettem, mit gondolok. Többet várnák a testvérek kapcsolatáról, és úgy általában az egész familiáról, de majd remélhetőleg kapunk még jeleneteket.
Varrick Az újdonsült rosszfiú. Újabb negatív karakter a Víz Törzséből, hurrá. Nem is tudom, így akarják kompenzálni, hogy az eredeti sorozat arról szólt, mennyire kegyetlen a Tűz Népe? Mindenesetre remélem van rá nyomós okuk. Persze, Varrick tényleg jó, hiszen kiderül, hogy hatalommániás, és csak a pénz érdekli, ráadásul senki nem gyanakodott rá (majdnem senki), de valahogy mégis benne van a sablonosság.
Eska
Igazából itt a Bolinnal való kapcsolatát tárgyalnám ki. Oké, viccesen indult, néhányan röhögtek egy jót. De a végére? Ugráltatás (kevésbé szépen viszont pontosabban szólva: csicskáztatás)? Üldözés? Házasságra kényszerítés? Értem én, hogy a készítők humora mindig is (ön)ironikus volt,de ez már túlzás. Eska és Bolin kapcsolata abusive, ahogyan az angol mondaná, és igazából szégyen, de egy jó magyar szót nem tudok, ami ezt pontosan fejezné ki. Nem vicces, nem komikus, hanem komoly probléma, ami napjainkban is sokszor felmerül. Azt pedig el nem tudom képzelni, mi lett volna, ha a nemi szerepek felcserélődésével alakul a kapcsolat? Biztosan sokkal többen komolyan vették volna. És persze Bolin csókja a legutóbbi epizódban Gingerrel, ami szintén nem volt elég komolyan kezelve (fanok által pedig túl komolyan). Nem tudom, nagyon nem jó irány, ahová ezzel az egésszel haladnak.
Elég döcögősen, néha erőltetetten halad eddig az évad. Vannak jó pillanatok, de többnyire nem azok vannak központban. Biztos vagyok benne, hogy lesz ez még jobb is, és bár lehet, hogy túlságosan is kritikus vagyok, ennek ellenére tudom, mire képes Bryke, és nagyon remélem, hogy lesz még ez jobb is.
Halihó! Hát eléggé negatív lett ez a kritika. ;) A többi hozzászóló pedig meglepetésemre egyet ért. :-)
Én teljesen máshogy látom. Az hogy Bolin közvetítene minden humort? Részben igen és én rendkívül élvezem is, de amikor Tenzin fia betanitotta az összes lemúrt majd meg szakadtam és erre Tenzin rákontrázott "Egy szörnyet teremtettem"! :DDD
A történtszállal kapcsolatban nekem túlságosan lineális. Túl sokat foglalkozik Korrával (Aki semmit nem fejlődik), míg én olyan szivesen nézném többet a Tenzin vonalat. Annyira jó lenne, ha a Szellemek könyv arról szólna, hogy az Avatár nem csupán egy híd a két világ között, hanem több annál. Örültem volna ha látom Katarát mikor rádöbben, hogy az északiak megszálják délt. Miért nem kért tőle is tanácsot Korra? Ez nekem annyira hiányzott, hiszen Ő képviseli a régi bölcsességet a sorozatban és ezt imádtam az első könyv elején, hogy Ő látta igazán mire képes a fiatal Korra és elengette Köztársaságvárosba.
Én nem tudom, hogy mások hogy vannak vele de nem örülök annak sem, hogy túl sok a harc. Ez szerintem elveszi az élvezetét annak amikor az igazi összecsapások lesznek. Jó elismerem Korra vehemens, mindent izomból akar megoldani, míg Aang a diplomácia híve volt ezért ezt betudom ennek.
Végezetül: Már a kezdetekkor látszott, hogy ez a spin off sorozat nem érinti meg úgy a nézőket mint az Aang legendája. (Persze nehéz lenne még egy olyan történetet kitalálni mint a világ vége, az egyensúly felbomlása, egy nép kipusztulása és a főhös évszázados álmából próbál mindent helyre tenni.)
A jövővel kapcsolatban: Én nagyon várok egy katartikus véget. Amikor Bumiék rájönnek, hogy mi történik a városukkal! :D Nagyon örülnék ha kiderülne valami olyasmi, hogy oka van annak ( és nem csak földrajzi), hogy a víz két törzse külön él és önállónak kell maradnia, ne egyesüljön. Mint az oceán és a hold szellemek. Nincs meg az egyik a másik nélkül, mert kiegészítik egymást!
Válasz:
Nem volt szándékos, hogy ilyen negatív lett :D Természetesen van rengeteg jó dolog is.
Valóban, Meelo is előkelő helyen szerepel a legviccesebb karakterek listáján, csak ő nem annyira fontos szereplő, így nem említettem, Egyébként nagyon jót szoktam röhögni a kisfickón :)
Annyira örülök, hogy megemlítetted: Katara. Hol is volt pontosan az első rész óta? A Déli-sarkon, és akkor miért nem volt semmi? Ha már a szellemek könyve, igazán lehetne fókuszálni a szellemi javakra, bölcsességekre, stb., és ezt egy régi szereplőként senki nem tudná jobban reprezentálni.
A harc azt hiszem elkerülhetetlen egy polgárháborúnál :D Ennek ellenére egyetértek, a sok harc helyett igazán lehetne Korra személyiségre koncentrálni.
Most jutott eszembe mi kell: sorsfordító utazás Zukóval! :D
Egyelőre mérföldekkel jobb az eredeti sorozat, de 61 és 18 epizódot nem is nagyon lehet összehasonlítani, úgyhogy meglátjuk.
Jut eszembe az utolsó részről, ha nem látjuk Yuet a Hold Szellemeként ebben a könyvben akkor nem tudom mit csinálok...
Abszolút igazatok van! Az,hogy gyakorlatilag minden humort és vicces jelenetet Bolin nyakába varrnak, kezd kissé erőltetetté válni. Aang legendájában mindenkinek voltak vicces jelenetei(Sokka,Aang,Toph,Katara,Iroh... egészen a káposztás emberig),de ez a történet sokkal feszesebb,nincs annyi idő a karakterekre,tehát egy embert kineveztek bohócnak,azt csókolom...
Más.Én kifejezetten remélem,hogy Varrick NEM játszik össze az északiakkal. Sokkal jobb lenne egy pénzéhes üzletemberként, aki a vagyona növelése érdekében bármire hajlandó,nem tisztel,sem embert,sem istent, és még a háborút sem tekinti egyébnek,mint jó lehetőségnek arra,hogy növelje a vagyonát.
És,aki engem idegesít(az első könyvhöz képest),az Lin. Hogy lehet,hogy a zöldfülű Mako sokkal jobban átlátja az eseményeket, mint ő?
Szóval:a régi karakterek fejlődése erősen megtorpant,viszont nekem az összes új (Unalaq,Eska,Kya,Bumi,és,legfőképpen Varrick) nagyon bejön eddig.
Azért egy Katara,Aang,Sokka,Zuko,vagy Azula szintű karakter(mert szerintem a jelenlegi gárdából egy sem ér fel a nagy elődökhöz) nagyon hiányzik.
És,mielőtt elfelejtem.Azért,ha több nem is,de legalább egy szereplő van,akit jobban megkedveltem,mint az eső könyvben. Mindenki más stagnál,vagy mélyrepülésben van, viszont számomra Mako részről-részre egyre szerethetőbb lesz.
Válasz:
És a legnagyobb kár, hogy ezáltal Bolinnak semmi más nem jut, csak a komikus karakter szerepe. Shame.
Még meglátjuk mi lesz Varrickkal. Én csak azt remélem, hogy most már tényleg kapunk egy jó anti-hőst, mint amilyen Tarrlok volt.
Lin, Lin, Lin. Szerintem csak nagy nyomás alatt van, hiszen közvetlen Raikonak felel, és gondolom nem akarja kockára tenni az állást, amit az anyjától örökölt. Az elnök meg ugye tudjuk mennyire nem akar részt venni bármilyen szinten a polgárháborúban (ami, megjegyzem, gerinctelen dolog).
És tényleg, mennyire hiányzik már a karakterek fejlődése, a realitás. Főleg Azula volt az aki egy zseniálisan kidolgozott antagonistaként az egyik legjobb azóta is a rajzfilmek történetében, és ilyenből sajnos nagy hiánya van az új sorozatnak.
Mako valóban elindult a helyes útón, úgymond, és neki kifejezetten elégedett vagyok én is a fejlődésével.
Jórészével együtt értek.
Helyes észrevételeid vannak.
Ám egy-két dolog van amihez hozzá akarok szólni:
Ugye kiderült Valószínűleg ki áll a robbantásos ügyek és rablásos megyébb mögött, oké.
Mako ugy féli ő az abszolult felelős. DE!! kicsitse lennék meglepve ha ez a bizonyos Vé betűs illető össze játszana az északiakkal. azaz akkor ? Makónak és feletteseinek is igaza lenne egyszerre. Én erre számítok. Aztán meglássuk :)
szerelem:
Én őszintén remélem Mako és kedvös avatárunk nem talál egymásra ismét. Nem gonoszságból, de nekem nem passzolnak sehogy.
Bolin: A legnagyobb bohócok és naivisták hordják a vállukon a legnagyobb terheket (in real) Rajzfilmbe nem feltétlen, nos kérdés: Ő vele kompenzálják a komoly hangvételt, vagy van más a háttérbe csak még gondolkoznak?!
Ki tudja.. azt tudom ha valaki a valóságba viselkedik ennyire naívan és optimistán (bugyután is sokszor) Az bőven van mit takarjon. Nem negatívan kell ezt érteni.
Nem akarja másokra hárítani a baját, A szomoúságot intenzíven próbálja tudatából kiűzni egy másik intenzív érzéssel stb. Ha kedves történet íróknak van eszük Vele még sokmindent lehet kezdeni..bőőven.
Válasz:
Érdekes feltevés. Őszintén szólva engem annyira nem érdekel az összeesküvés, hogy sokat gondolkozzak rajta, de az ötleted beleillene a képbe.
Shippingben vannak ízlések és pofonok. Igazából örülök, hogy végre egy nem Makorra fan :D Engem nem érdekel, hogy összejönnek vagy sem, de ettől még jó érzés látni valakit a másik oldalról, túl sok az elvakult fangirl.
Igen, Bolin tényleg annyira jó és komplex karakter lehetne. Pont ezért zavar, hogy miért is nem az? Ő maradt a naiv kis Bolin, miközben, és teljesen igazad van, a való életben ennél sokkal összetettebbek a dolgok. Az A:TLA annyi jól kidolgozott, igazán érdekes karakter volt, erre itt a potenciál, és nem kezdenek vele semmit.
2013.10.13. 22:42
Kiora
Teljesen egyetértek Szofi, mindenben tényleg. Nagyon jók a meglátásaid. Én kifejteném, hogy mit gondolok Korráról és Tenzinról, mert ez már régóta kikívánkozott belőlem. Nos először is nem értettem miért bántja mindenki Korrát azzal, hogy megváltozott és undok karakter lett. Miért? Az első könyvben olyan jókislány volt? Felrobbantotta a forgó levegőidomár oktató valamit, összetörte Bolin szívét stb. A második könyvben a vétke az lett, hogy nem Tenzin, számára unalmas Levegő Templomos kirándulását választotta, hanem a bácsikáját, hogy tanítsa a szellemekről és egy csomó új dologról ami jobb avatárrá teheti? Kérlek, ki nem az utóbbit választotta volna? Ráadásul Unalaq mézesmadzagot is húzott Korra előtt mindig azt mutatta számára, hogy ő mennyivel jobb mint Korra saját apja. Itt Unalaq volt aki az avatárunkat a családja ellen uszította. Még szerencse, hogy Korra időben észrevette a csalit, és végül helyesen tudott dönteni. Az viszont nekem is furcsa volt, hogy a Köztársaság Városba jövetel után hirtelen megválltozott minden, hahó nincs háború délen? Na mindegy, most következhet Tenzin. Az elején, mint te is írtad Szofi, nagyon érdekes volt Tenzin mellékszála. Majd Meelo tanításával már inkább nevetségesen béna próbálkozásnak találtam. Miért nem Jinorát követjük figyelemmel, mint az első két részben? Nekem is reális volt a testvérek rivalizálása, Aang persze, hogy Tenzinnel töltött több időt, elvégre is ő lesz majd az akinek tovább kell adnia az egész tudását a levegőidomárok következő nemzedékének. Ó most jutott eszembe Lin. Eléggé furcsa, hogy Lin az okos és rafinált rendőrparancsnok, nem veszi figyelembe Mako egyébként jó megnyilvánulásait. Ennyire nem lehet elvakult, hogy tények ellenére is az Északi Víz törzsét hibáztatja. És már csak egy rövidke dolgot szeretnék megosztani. Nekem Korra legendája nagyon tetszik, jobban mint Aangé, ezt kijelentem. De valahogy nekem is olyan érzésem van, hogy a sorozat kezd elmenni egy olyan úton ami nem hogyismondjam avatáros, egyre jobban elidegenedik az eredeti sorozattól. De remélem a készítők visszatalálnak a jó útra, pédául Jinora és Korra barangolásait a szellemvilágban nagyon várom már.
Válasz:
Igazad van, Korra tényleg ilyen volt az első könyvben is, és véleményem szerint pont ez a baj. Hol a fejlődés? Olyan érzésem volt, mintha egy alternatív verzió, és nem folytatás lett volna. És abszolút egyetértek, miért nem fektetünk több hangsúlyt Tenzinékre, és azon belül is a fontosabb dolgokra? Érdekesen alakulnak a dolgok, de a Szellemvilág biztos tényleg nagyon jó lesz :)
Cím: LoK: Art book second edition Formátum: keménykötésű könyv Megjelenés: 2021. március 3. Rövid leírás: Az első évad art bookjának második, deluxe kiadása.
Cím: A:TLA: Suki, Alone Formátum: képregény Megjelenés: 2021. június 22. Rövid leírás: Egyrészes Suki-kaland a Forrongó sziklában történtekről.
Cím: A:TLA Netflix live-action series Formátum: élőszereplős sorozat Megjelenés: 2021 Rövid leírás: Az Avatar sorozat élőszereplős verziója.
Az Oldalról
Az oldal az immár több millió ember kedvenc sorozatával, az Avatar: The
Last Airbender illetve a The Legend of Korra c. sorozatokkal foglalkozik! Itt mindent megtalálsz!
Halihó! Hát eléggé negatív lett ez a kritika. ;) A többi hozzászóló pedig meglepetésemre egyet ért. :-)
Én teljesen máshogy látom. Az hogy Bolin közvetítene minden humort? Részben igen és én rendkívül élvezem is, de amikor Tenzin fia betanitotta az összes lemúrt majd meg szakadtam és erre Tenzin rákontrázott "Egy szörnyet teremtettem"! :DDD
A történtszállal kapcsolatban nekem túlságosan lineális. Túl sokat foglalkozik Korrával (Aki semmit nem fejlődik), míg én olyan szivesen nézném többet a Tenzin vonalat. Annyira jó lenne, ha a Szellemek könyv arról szólna, hogy az Avatár nem csupán egy híd a két világ között, hanem több annál. Örültem volna ha látom Katarát mikor rádöbben, hogy az északiak megszálják délt. Miért nem kért tőle is tanácsot Korra? Ez nekem annyira hiányzott, hiszen Ő képviseli a régi bölcsességet a sorozatban és ezt imádtam az első könyv elején, hogy Ő látta igazán mire képes a fiatal Korra és elengette Köztársaságvárosba.
Én nem tudom, hogy mások hogy vannak vele de nem örülök annak sem, hogy túl sok a harc. Ez szerintem elveszi az élvezetét annak amikor az igazi összecsapások lesznek. Jó elismerem Korra vehemens, mindent izomból akar megoldani, míg Aang a diplomácia híve volt ezért ezt betudom ennek.
Végezetül: Már a kezdetekkor látszott, hogy ez a spin off sorozat nem érinti meg úgy a nézőket mint az Aang legendája. (Persze nehéz lenne még egy olyan történetet kitalálni mint a világ vége, az egyensúly felbomlása, egy nép kipusztulása és a főhös évszázados álmából próbál mindent helyre tenni.)
A jövővel kapcsolatban: Én nagyon várok egy katartikus véget. Amikor Bumiék rájönnek, hogy mi történik a városukkal! :D Nagyon örülnék ha kiderülne valami olyasmi, hogy oka van annak ( és nem csak földrajzi), hogy a víz két törzse külön él és önállónak kell maradnia, ne egyesüljön. Mint az oceán és a hold szellemek. Nincs meg az egyik a másik nélkül, mert kiegészítik egymást!
Nem volt szándékos, hogy ilyen negatív lett :D Természetesen van rengeteg jó dolog is.
Valóban, Meelo is előkelő helyen szerepel a legviccesebb karakterek listáján, csak ő nem annyira fontos szereplő, így nem említettem, Egyébként nagyon jót szoktam röhögni a kisfickón :)
Annyira örülök, hogy megemlítetted: Katara. Hol is volt pontosan az első rész óta? A Déli-sarkon, és akkor miért nem volt semmi? Ha már a szellemek könyve, igazán lehetne fókuszálni a szellemi javakra, bölcsességekre, stb., és ezt egy régi szereplőként senki nem tudná jobban reprezentálni.
A harc azt hiszem elkerülhetetlen egy polgárháborúnál :D Ennek ellenére egyetértek, a sok harc helyett igazán lehetne Korra személyiségre koncentrálni.
Most jutott eszembe mi kell: sorsfordító utazás Zukóval! :D
Egyelőre mérföldekkel jobb az eredeti sorozat, de 61 és 18 epizódot nem is nagyon lehet összehasonlítani, úgyhogy meglátjuk.
Jut eszembe az utolsó részről, ha nem látjuk Yuet a Hold Szellemeként ebben a könyvben akkor nem tudom mit csinálok...