Haladunk tovább Korra Legendájának legújabb részében, és a cím bizony találó, Zaofu veszélyben van. Ahogyan mindig, most is javaslom, hogy aki még nem tette tekintse meg a részt a Boukendan feliratával, aki pedig túl van rajta, az tartson velem az értékelés során.

 Múlthéten "panaszkodtam", hogy már igazán beindulhatnának az események, persze csak panaszkodtam azt megemlítve, hogy ez első 4 fejezet is bőven a kiváló minőség kategóriába tartozott (a Korra Egyedül részért díjat a készítőknek, de sürgősen). Így, az 5. epizódnál már nem lehet egy szavam sem, a feszültség érezhető volt, a közelgő csata pedig elkerülhetetlen - mivel, tudjátok, a következő rész címe konkrétan Zaofui Csata. A karakterek egy része kénytelen volt szembesülni a kegyetlen valósággal, a másik része pedig kétségbeesetten próbálja rendbe tenni a dolgokat. Na jó, talán Kuvira nyugodtan aludt el az események után, mivel nem tudta, Su mit tervez.

 Kezdeném a szálak felsorolását az egyik személyes kedvencemmel, Asami dilemmájával. Egy olyan fejezetben, ahol sorsok dőlnek el és családi valamint üzleti bonyodalmak tornyosulnak nem túl meglepő, ám annál jobb húzás betenni Satoék eddig elhanyagolt családi drámáját. Persze, az első könyvben körbejárták Hiroshi bosszúvágyát és azt, hogy hogyan fordult még saját lánya ellen is a cél érdekében. Őt azonban legyőzték, börtönbe került, és tetteinek következményeivel Asaminak kellett számolnia. A második könyvben láthattuk, mennyit küzd a vállalatért, ami aztán a csőd szélére jutott. A harmadik könyvben Miss Sato végre a csúcsra ért, sikeres üzletasszonyként töltötte az elmúlt 3 évet, tisztára mosta a Sato nevet, és még személyes problémái sem adódtak. Most azonban újra eljött az idő, hogy Asami lelki világával is foglalkozzunk egy kicsit, és mi is lenne jobb, mint egy apa-lánya találkozó. Így utólag kicsit megkérdőjelezhető, hogy 2 könyvön át miért nem jött szóba Hiroshi, de engem kárpótoltak ennek a fejezetnek a jeleneteivel. Olyan büszke voltam nézőként Asamira, hogy egyrészt odament az apjához, és megmondta, hogy hagyja békén, másrészt, hogy mégis megpróbált neki megbocsátani. Emlékezzünk az első könyv fináléjára, amikor Sato megpróbálta megölni a lányát. Ennek ellenére ugyanez a lány hajlandó egyáltalán megpróbálni túllépni mindezen. El kell ismerni, Asami Sato az egyik legjószívűbb és mind lelkileg mind morálisan legerősebb karakter a sorozatban. Mégis, nem tudom lerázni azt az érzést, hogy ez csak bajba fogja sodorni. Hiroshi egyelőre őszintén látszik, de ez így túl szép, hogy igaz legyen. Én teljes szívemből jót akarok Asaminak, de lássuk be, az első ét könyvhöz képest az utolsó kettőben eddig túl jó dolga volt. Meglátjuk, hogy mi lesz Satoék sorsa.

 Nem ők az egyetlenek, ahol megy a családi dráma, hiszen a Beifong család is egy áruláson próbálja túltenni magát. Su végre elmondta, pontosan mi is történt három éve, hogyan lett Kuviráből a Nagy Egyesítő és hogyan árulta el őt, a családot és az egész várost Baatar. Kuvira egy dolog, rá is lányaként tekintett Suyin, de a biológiai fia más tészta. Ebből a fejezetből kiderült, hogy az ifjabbik Baatar azért is ment el a későbbi menyasszonyával, mert ki akart lépni szülei árnyékából, és ezáltal jobban megismertük a karaktert. Ennek ellenére Kuvira még mindig sokkal erősebb, rétegeltebb és egyszerűen jobb karakternek tűnik. Baatar egyszerűen hálátlan, és észre sem veszi, hogy egyik árnyékból a másikba lépett, ám Kuvira igazi autokrata vezető. Nem feltétlen azt mondom, hogy Baatar nem jól megírt karakter, de kettejük közül nem ő az érdekesebb, és ezzel az epizóddal is inkább csak ellenszenves lett.
 És ha már Kuvira, akkor beszéljünk arról, hogy meddig képes elmenni. Baatarral ellentétben nem fejjel ment a falnak, és végiggondolta a dolog politikai, és nemcsak személyes részét is. Tudjuk, hogy a következő epizódban megostromolja seregével Zaofut, és azt hiszem jó eséllyel meg is tudjuk mondani, mi lesz a csata kimenetele. De mi lesz utána? Meddig akar terjeszkedni Kuvira? Vajon csak az egykori királyságot akarja átformálni birodalommá, vagy annyi nem elég? Ha nem, akkor jó eséllyel lehet a hatalomvágya a veszte is.

 Arra, hogy nagyon nem stimmel valami a fémidomárral már Varrick és Bolin is rájöttek. Még a pénzéhes kapitalista is belátta, hogy van, ami fontosabb a hatalomnál, és a naiv kis Bolinnak is meg kellett látnia az igazságot, hogy nem lesz minden jobb a birodalomtól. Bolin esete azért is érdekes, mert végre talált valamit, amiért dolgozhat, amiben hihet, és ami más, mint amit barátai csinálnak. 3 évig sikeres volt, úgy hitte, hogy jót tesz, és ráadásul önerőből, erre kiderül, hogy végig a rossz oldalon állt. A megvilágosodását szerintem még lehetett volna húzni, esetleg egy beszélgetés Korrával is belefért volna azelőtt, hogy elpártol Kuvirától. Továbbá már igazán ideje lenne, hogy Bolin kilépjen a saját kis világából, és megtanuljon kételkedni emberekben és eszmékben, és nagyon remélem, hogy ez elég lesz arra, hogy egy jó nagy löketet adjon neki a karakterfejlődés irányába. Bár, ki tudja miket csinálnak a táborban, ahová küldik...

 Másik megvilágosult emberünk Varrick, aki rájött, mikor kell lelépni, de arra nem, hogy mikor kell abbahagyni. Lehet, hogy géniusz, sikeres üzletember és karizmatikus személyiség, de el kell ismerni, már régóta érett, hogy Zhu Linak elege legyen belőle. Nem kizárt, hogy Varrick tényleg törődött az asszisztensével (valahol mélyen), de az biztos, hogy hálátlan volt vele szemben, így megérdemelte az árulást. Ennek ellenére valamilyen szinten meglepő Zhu Li, a hű segítő árulása, és nem tartom kizártnak, hogy mindez egy csel. Ugyanakkor, az sem lenne meglepő, ha tényleg végig Kuvira oldalán állna. Ki tudja, bármi lehet ebből, úgyhogy szép kis szituációt teremtettek most az írók, rengeteg lehetőséggel.

 Végezetül Korra is visszatért a világ ügyeihez és igyekezne Avatarhoz hűen végezni a dolgát, ez azonban rendkívül nehéz. A mostani szituáció 3 éve indult, Korra azóta sem volt jelen, így nem várhatja el, hogy egyszer csak megjelenik és mindent helyrepofoz. Az igazán szép az egészben az, hogy nem is gondolja, hogy ez így megy. Gyönyörűnek tartom azt a szálát, amit Korrával már az elejétől kezdve vezetnek, és kezdünk a tetőpontra érni, amikor már tényleg kész lesz tanulni a múlt hibáiból. Ebben az epizódban kicsit passzív volt, nem akart belevágni a dolgok közepébe ezért finoman közelítette meg a helyzetet, így viszont nem ért sokat a jelenléte. Megvolt első találkozása Kuvirával, mint Nagy Egyesítővel, akinek már sikerült megingatnia az Avatar hitét. Mocsár vagy sem, Toph vagy sem, Korrának még bizony meg kell tennie pár nagy lépést ahhoz, karakterfejlődésének csúcsára érjen, ám biztos vagyok benne, hogy legalább olyan szép pillanat lesz, mint amilyenek már eddig is láthattunk útja során. Egy igazi ütközet Kuvirával, az lesz érdekes. Meg persze az, hogy milyen bajba sodorja őt diplomáciailag Su a kis merényletével.

 Összességében tehát begyorsultak az események, a karaktereket nem hagyják nyugton, folyamatosan merülnek fel az újabb kérdések és a 4. könyv halad tovább. Dinamika megvolt, kellően sok problémával foglalkoztak anélkül, hogy gyorsnak éreztem volna, mindenki maradt a saját szerepében, és a zene továbbra is fantasztikus.

8/10